02. Fenntartható Fejlődési Cél: Az éhezés megszüntetése

Tanári Útmutatóhoz

Ez az útmutató egy strukturált, mégis rugalmas keretet kínál a pedagógusoknak, amely tartalmaz háttérinformációkat, gyakorlati példákat és didaktikai stratégiákat. Minden feladat elvégezhető anélkül, hogy bármilyen előzetes ismeret szükséges lenne a témáról. A feladatok egymásra épülnek, de önállóan is elvégezhetők. Természetesen szükség szerint módosíthatod azokat. A moduláris szerkezet lehetővé teszi a rugalmas megvalósítást - az órák taníthatók egymás után vagy külön-külön, az időkorlátok és a diákok előzetes ismeretei alapján.

Ideális tantárgyi órákhoz vagy projektalapú tanuláshoz, és a hagyományos osztálytermi környezeten kívül is használható környezetvédelmi szakkörön vagy más foglalkozáson.

Történetet

Nézze meg a diákjaiddal együtt a rövid és tényalapú történetet az 2. Fenntartható Fejlődési Célról. Ha vannak olyan kifejezések, amelyek nem világosak, kérje meg a diákokat, hogy írják le az ismeretlen kifejezéseket és kérdéseket, hogy a táblatörténet megtekintése után meg lehessen őket magyarázni. A diákok kérdései további kutatásra és felfedezésre is lehetőséget adhatnak.

Nézzemeg újra a történetet, és használja a lejátszó szünet gombját, hogy megértse a kérdéseket. Használja a történetbe ágyazott interaktív gyakorlatokat. A három feladattípus - keresőjáték, impulzuskérdések és kvíz - lehetővé teszi a tartalom megvitatását, a megértés javítását és az SDG 2-ről szóló tudás elmélyítését.

Tanulói munkafüzet

A Történet megtekintése után elmélyítheti és gazdagíthatja a tanulási folyamatot a tanulói munkafüzet segítségével, amelyhez háttérinformációk, didaktikai megjegyzések és magyarázatok találhatók az egyes gyakorlatokhoz az "SDG 2 Gyakorlatok" című részben itt, a „Tanítási egység” fülön.

FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN

Ez egy összefoglaló tevékenység, amely segít a diákoknak összekapcsolni azt, amit tanultak, a történet tartalmával. A beszélgetés és a reflektálás révén újra áttekintik a kulcstémákat, megerősítik megértésüket, és felfedezik a történet üzenetének valós alkalmazásait.

Első foglalkozás:

Tekintse meg a diákjaiddal a rövid, tényszerű SDG 2 történetet. Vezessen egy kezdeti beszélgetést, és oldják meg a beépített interaktív feladatokat.

A történet első megtekintése előtt adjon a diákoknak egy hallgatási feladatot: "Mit tanulsz a történetben?" Esetleg kiegészítve: "Emlékezz legalább három dologra."

Ezután kérje meg a diákokat, hogy írják le a történetet az alábbi kérdésekkel:

• Mi történt a történetben?

• Mi keltette fel az érdeklődésedet, és miért?

• Miért fontos, hogy senki ne szenvedjen éhségtől?

Második foglalkozás:

Dolgozzanak (tovább) a munkalapokon.

Ossza ki a "FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN" munkalapokat a tanulói munkafüzetből, hogy bevond a diákokat az SDG 2 történet tartalmába.

GLOBÁLIS ÉHEZÉS

Ez a tevékenység segít a diákoknak megérteni, mely országokat érinti leginkább az éhezés és miért.

1. lépés: Bevezető munkalap

Kezdje a "GLOBÁLIS ÉHEZÉS" munkalappal, hogy bevezesse a diákokat a témába. Ez segít nekik megérteni, miért kell az éhezést globális szinten vizsgálni, és miért jelent problémát.

2. lépés: Kutatási feladat

Mely országokat érinti különösen az éhezés? A diákok felfedezik az éhezés okait, hatásait és az éhezéstől leginkább sújtott országok egyedi jellemzőit, a Globális Éhezési Indexet használva forrásként.

A jelenlegi Globális Éhezési Indexet online találhatja meg: www.globalhungerindex.org. Az index az érintett országokat narancssárgával jelöli. 2024-ben ezek Csád, Burundi, Dél-Szudán, Madagaszkár, Szomália és Jemen voltak.

Globális Éhezési Index 2024

Ossza fel az osztályt kis csoportokra, és jelöljön ki minden csoportnak egyet a leginkább érintett országok közül. A diákok kutatást végeznek a kijelölt országról és arról, hogyan érinti az éhezés.

Hagyja, hogy a diákok használják a kutatási sablont a tanulói munkafüzetben, amely vezetiőket az információk összegyűjtésében.

3. lépés: Prezentációs projekt

Minden csoport készít egy prezentációt a kijelölt országáról, a következőkre összpontosítva:

• Az éhezés hatása: Hogyan befolyásolja az éhezés az emberek mindennapi életét? Milyen kihívásokkal néznek szembe?

• Ország kiemelt jellemzői: Mi az, ami egyedivé teszi ezt az országot (pl. történelem, híres helyek, környezet)?

A BOLYGÓ EGÉSZSÉGÉT VÉDŐ ÉTREND

Ebben a gyakorlatban a diákok megismerkednek a Bolygó Egészséges Étrendjének fogalmával, azáltal hogy elemeznek egy válogatott élelmiszerlistát, és azokat szénlábnyomuk alapján sorba rendezik, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig. Ennek a megközelítésnek a kulcsfontosságú eleme annak megértése, hogyan befolyásolják a különböző élelmiszerek a környezetet, különösen a CO₂-kibocsátás szempontjából. Emellett a diákok összeállíthatnak két ételt, amit szívesen fogyasztanának: egyet magas, és egyet alacsony szénlábnyommal. Ez egy jó gyakorlat lehet házi feladatként is, amit a következő órán bemutathatnak. A gyakorlat célja, hogy megszilárdítsa a korábban tanultakat az élelmiszerválasztás környezeti hatásairól, növelje a tudatosságot és fokozza az önhatékonyságot. Két recept elkészítésével a diákok megtanulják, hogyan válasszanak olyan élelmiszereket, amelyek támogatják mind az egészségüket, mind a bolygó egészségét. Ez viszont mindenki számára jobb táplálkozást biztosít az éhezés elleni küzdelem érdekében.

A Bolygó Egészséges Étrendje egy tudományosan megalapozott étkezési tervajánlás, amely támogatja mind az emberi egészséget, mind a bolygó egészségét. 2019-ben fejlesztette ki egy nemzetközi tudóscsoport, az EAT-Lancet Bizottság. A Bolygó Egészséges Étrendje annak a kutatásnak az eredménye, amely azt vizsgálta, hogy lehetséges-e és hogyan lehet egy jövőbeli 10 milliárd fős népességet egészséges étrenddel ellátni a bolygó határain belül. A főbb szempontok közé tartozik a növényi alapú ételek fogyasztása és kevesebb állati eredetű étel, ami mind egészségügyi előnyökkel jár, mind pozitív hatással van a bolygóra.

A gyakorlat bevezetéséhez beszélje meg vagy magyarázza el a Bolygó Egészséges Étrendjének fogalmát, célját és pozitív hozzájárulását egy élhető bolygó és élelmiszerbiztonság fenntartásához. Térjen ki arra is, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az élelmiszer-termelés, az éghajlatváltozás és az éhezés. Ezenkívül teremtsen megértést arról, hogy mielőtt egy élelmiszer a szupermarketbe kerül, több szakaszon megy keresztül – mindegyik hozzájárulva a CO₂-kibocsátáshoz. Kérdezze meg a diákokat, hogy milyen szakaszokra gondolnak, és hogyan okozhatják ezek a szakaszok a CO₂-kibocsátást.

Lehetséges válasz:

• Termesztés: Az élelmiszert termeszteni, nevelni vagy betakarítani kell. Ez energiát igényel a gazdálkodáshoz, az öntözéshez, és néha műtrágyák és növényvédő szerek használatához, amelyek mind üvegházhatású gázokat bocsáthatnak ki.

• Feldolgozás: A feldolgozás gyakran gyárakat, energiafelhasználást és szállítást foglal magában.

• Csomagolás: A csomagolás gyakran további anyagokat, gyárakat, energiafelhasználást és szállítást igényel.

• Elosztás/Szállítás: Az élelmiszert a farmról vagy gyárból a szupermarketbe szállítják, ami hosszú távú utazást jelenthet, járművek, akár konténerhajók és repülőgépek használatával, amelyek növelik a szénlábnyomot.

Ossza ki a "A BOLYGÓ EGÉSZSÉGÉT VÉDŐ ÉTREND" munkalapot a diákok munkafüzetéből. Egy élelmiszerlista van megadva. Használhatja a diák munkafüzet listáját, vagy választhat olyan élelmiszereket, amelyek jobban illeszkednek a régió étkezési szokásaihoz. A diákok párokban vagy egyénileg dolgoznak, hogy az élelmiszereket szénlábnyomuk szerint sorba rendezzék. A diákok, ha van hozzáférésük, végezhetnek webes kutatást, hogy megismerjék a különböző szénlábnyomokat.

Megoldás: Az alábbiakban megtalálhatja a kártyákon szereplő élelmiszerek szénlábnyomát. Ha nincs más megadva, az átlagos terméket értjük.

Kis kosár (legfeljebb 1 kg CO₂/kg)

• Helyben termelt almák szezonban: 0.3 kg CO₂/kg

• Helyben termelt paradicsom szezonban: 0.3 kg CO₂/kg

• Friss zöldségek: 0.2 kg CO₂/kg

• Kenyér: 0.6 kg CO₂/kg

• Tészta: 0.7 kg CO₂/kg

• Zabtej: 0.3 kg CO₂/kg

• Hajón szállított ananász: 0.6 kg CO₂/kg

• Tofu: 1.0 kg CO₂/kg

Közepes kosár (1.1 - 5.0 kg CO₂/kg)

• Bio tej: 1.7 kg CO₂/kg

• Helyi üvegházban, szezonon kívül termesztett paradicsom: 2.9 kg CO₂/kg

• Tojás: 3.0 kg CO₂/kg

• Rizs: 3.1 kg CO₂/kg

• Tejcsokoládé: 4.1 kg CO₂/kg
  

Nagy kosár (5.1 – 15 kg CO₂/kg)

• Sajt: 6.0 kg CO₂/kg

• Vaj: 9.0 kg CO₂/kg

• Fagyasztott garnélarák: 12.5 kg CO₂/kg

• Marhahús: 13.6 kg CO₂/kg

• Repülővel szállított ananász: 15 kg CO₂/kg

A feladat befejezéséhez beszélje meg, mely szempontokat fontos figyelembe venni, és hogyan választhatnak a diákok olyan élelmiszereket, amelyek támogatják a bolygó védelmét. Összefoglalhatja az összes fontos szempontot a táblán. Ezek lehetnek:

• Növényi alapú vagy állati alapú étrend

• Szezonális jelleg

• Származás

• Feldolgozás

• Szállítás

• Tárolás

• Csomagolás

A nézőpont szélesítése érdekében megkérdezheti a diákokat más környezeti lábnyomokról, amelyek az élelmiszer-termeléshez kapcsolódnak, például a víz- és földhasználatról. A diákok megvitathatják, hogy az élelmiszerek kártyákon való elhelyezése hasonló lenne-e, ha a víz- vagy földhasználatot alkalmaznák.

Kérdezze meg a diákokat, hogyan segít egy alacsony szénlábnyomú étrend mindenki számára jobb táplálkozást biztosítani az éhezés elleni küzdelem érdekében.

ÉLELMISZER-PAZARLÁS

A diákok szlogeneket készítenek a formátlan gyümölcsök és zöldségek számára. Ez egy kreatív és vonzó módja annak, hogy segítsen nekik újragondolni ezeket a (szépség)szabványokat, és kritikusan gondolkodjanak arról az elképzelésről, hogy az ételnek bizonyos módon kell kinéznie ahhoz, hogy értékes vagy hasznos legyen. Ez egy befogadóbb és reálisabb szemléletet hirdet az élelmiszerről, amely a táplálkozást az esztétikum elé helyezi. A diákok talán jobban értékelik majd, mennyi termény veszik el, mielőtt még a tányérjukra kerülne, és beszélhetünk az élelmiszer-pazarlás környezeti következményeiről, mint például a víz, energia és földhasználat pazarlásáról.

A gyümölcsök és zöldségek 20 %-át kidobják a megjelenésük miatt, mint például a szabványoknak nem megfelelő alak, hibák vagy váratlan színek, pedig magas tápanyagtartalommal rendelkeznek. A diákok talán nem szoktak hozzá, hogy formátlan zöldségeket és gyümölcsöket vásároljanak vagy egyenek, mert ritkán látják őket a szupermarketekben. Képzeljük el, ha ez az étel nem kerülne a szemétbe. Nem lenne-e ez megoldás arra, hogy tápláló élelmiszert biztosítsunk több rászorulónak?

Ossza ki a "ÉLELMISZERPAZARLÁS" munkalapot a tanulói munkafüzetből. Használhatja a munkafüzet képeit, vagy választhatja olyan termékek képeit, amelyek jobban tükrözik a régió termékeinek sokféleségét. A diákok dolgozhatnak csoportokban vagy egyénileg.

Ezt a gyakorlatot lehetőségként lehet felhasználni az élelmiszerpazarlással kapcsolatos további szempontok megvitatására. Lehetséges kérdések, amelyeket figyelembe lehet venni:

• Milyen más okai vannak az élelmiszerpazarlásnak a megjelenésen kívül?

• Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás elkerülése érdekében?

• Milyen szerepet játszhat az élelmiszerpazarlás az éhezés elleni küzdelemben?

CSELEKVÉS

A diákokat arra ösztönzik, hogy kritikusan gondolják át, hogyan tudnak egy egészségesebb, megfizethetőbb élelmiszer-környezetet létrehozni és támogatni az iskolájukban. A diákok megtervezik és javaslatot tesznek olyan megvalósítható megoldásokra, amelyek elősegítik a tápláló, megfizethető élelmiszerekhez való hozzáférést minden diák számára, összhangban a fenntartható és egészséges étkezési gyakorlatokkal kapcsolatos tanulmányaikkal.

A gyakorlat bevezetéséhez kérje meg a diákokat, hogy gondolkodjanak el az iskolai jelenlegi étkezési lehetőségeken. Milyen ételek érhetők el? Egészségesek-e, és mely szempontok tennék egészségesebbé? Fenntarthatóak-e? Megfizethetőek-e? Mit tudunk az élelmiszer-ellátásról?

1. lépés: Ötletbörze

Ossza fel a diákokat 3-4 fős kis csoportokra, hogy ötletbörzét tartsanak az egészséges, fenntartható és megfizethető élelmiszerek iskolai hozzáférésének növelésére. Gyűjtse össze a lehetséges megoldásokra adott válaszokat a táblára. Irányító kérdések lehetnek:

• Hogyan férhetünk hozzá fenntartható és egészséges élelmiszerekhez az iskolában?

• Hogyan tehetnénk megfizethetőbbé az egészséges ételeket?

• Milyen erőforrásokra van szükségünk az ötlet megvalósításához?

• Milyen módon fogja ez a megoldás elősegíteni a fenntarthatóságot?

• Kik vesznek részt az ötlet megvalósításában?

• Dolgozhatunk-e meglévő vagy új élelmiszer-szolgáltatókkal, hogy ilyen típusú ételeket hozzunk az iskolába?

Ossza ki a "CSELEKVÉS" munkalapot a tanulói munkafüzetből. Minden csoport használhatja a munkalapokat a cselekvési terv kialakításához.

2. lépés: Cselekvési terv

Beszéljék meg a táblán lévő listát abból a szempontból, hogy megvalósíthatóak és hatékonyak lehetnek-e, és miért. Ha hatékonyak, de nem megvalósíthatóak, vannak-e módok arra, hogy ezek az ötletek megvalósíthatóbbá váljanak?

Ezután minden csoport választ egy ötletet, és kidolgoz egy cselekvési tervet az ötlet megvalósításának céljából.

Ebben a cselekvési tervben, amelyet a munkalap is irányít, figyelembe veszik:

• Cél: Mi a célkitűzés? Milyen eredményeket szeretnénk elősegíteni, és mely eredményeket ki fogja elősegíteni?

• Lépések: Melyek a szükséges lépések?

• Erőforrások: Vannak-e szükséges erőforrások?

• Ütemterv: Mennyi időbe telik a cél megvalósítása, és szükségünk van-e mérföldkövekre vagy határidőkre?

• Érintettek: Kiknek kell részt venniük?

A következő lépésben a cselekvési tervek bemutathatók. Bátoríthatja a diákokat, hogy tegyenek fel kérdéseket, adjanak visszajelzést és gondolják újra az ötleteket.

3. lépés: Megvalósítás

Van-e olyan ötlet, amelyet szeretnének megvalósítani osztályszinten, vagy vannak-e több megvalósítható ötlet? Felajánlhat egy kis időkeretet bizonyos időközönként, hogy áttekintsék és nyomon kövessék a projekt állapotát, és segítséget nyújtsanak a megvalósítás során.