08. Fenntartható Fejlődési Cél: Tisztességes Munka és Gazdasági Növekedés

Tanári Útmutatóhoz

Ez az útmutató egy strukturált, mégis rugalmas keretet kínál a pedagógusoknak, amely tartalmaz háttérinformációkat, gyakorlati példákat és didaktikai stratégiákat. Minden feladat elvégezhető anélkül, hogy bármilyen előzetes ismeret szükséges lenne a témáról. A feladatok egymásra épülnek, de önállóan is elvégezhetők. Természetesen szükség szerint módosíthatod azokat. A moduláris szerkezet lehetővé teszi a rugalmas megvalósítást - az órák taníthatók egymás után vagy külön-külön, az időkorlátok és a diákok előzetes ismeretei alapján.

Ideális tantárgyi órákhoz vagy projektalapú tanuláshoz, és a hagyományos osztálytermi környezeten kívül is használható környezetvédelmi szakkörön vagy más foglalkozáson.

Történetet

Nézze meg a diákjaiddal együtt a rövid és tényalapú történetet az 8. Fenntartható Fejlődési Célról. Ha vannak olyan kifejezések, amelyek nem világosak, kérje meg a diákokat, hogy írják le az ismeretlen kifejezéseket és kérdéseket, hogy a táblatörténet megtekintése után meg lehessen őket magyarázni. A diákok kérdései további kutatásra és felfedezésre is lehetőséget adhatnak.

Nézzemeg újra a történetet, és használja a lejátszó szünet gombját, hogy megértse a kérdéseket. Használja a történetbe ágyazott interaktív gyakorlatokat. A három feladattípus - keresőjáték, impulzuskérdések és kvíz - lehetővé teszi a tartalom megvitatását, a megértés javítását és az SDG 8-ről szóló tudás elmélyítését.

Tanulói munkafüzet

A Történet megtekintése után elmélyítheti és gazdagíthatja a tanulási folyamatot a tanulói munkafüzet segítségével, amelyhez háttérinformációk, didaktikai megjegyzések és magyarázatok találhatók az egyes gyakorlatokhoz az "SDG 8 Gyakorlatok" című részben itt, a „Tanítási egység” fülön.

FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN

Ez egy összefoglaló tevékenység, amely segít a diákoknak összekapcsolni azt, amit tanultak, a történet tartalmával. A beszélgetés és a reflektálás révén újra áttekintik a kulcstémákat, megerősítik megértésüket, és felfedezik a történet üzenetének valós alkalmazásait.

Első foglalkozás:

Tekintse meg a diákjaiddal a rövid, tényszerű SDG 8 történetet. Vezessen egy kezdeti beszélgetést, és oldják meg a beépített interaktív feladatokat.

A történet első megtekintése előtt adjon a diákoknak egy hallgatási feladatot: "Mit tanulsz a történetben?" Esetleg kiegészítve: "Emlékezz legalább három dologra."

Ezután kérje meg a diákokat, hogy írják le a történetet az alábbi kérdésekkel:

• Mi történt a történetben?

• Mi keltette fel az érdeklődésedet, és miért?

• Miért fontos a tisztességes munka?

• Milyen munkákat és munkatípusokat ismersz a közösségedből/környékedről?

• Szerinted mi tesz egy munkát jóvá vagy rosszá?

Második foglalkozás:

Dolgozzanak (tovább) a munkalapokon.

Ossza ki a "FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN" munkalapokat a tanulói munkafüzetből, hogy bevond a diákokat az SDG 8 történet tartalmába.

KINEK A JÓLÉTE?

Ez a gyakorlat egy szerepjáték 6 játékos számára. A tevékenység arra ösztönzi a diákokat, hogy gondolkodjanak a gazdasági döntéseken és a közjó kérdésén, valamint vizsgálják az egyéni és kollektív előnyöket a döntéshozatal során.

Előkészület:

• Alakítson csoportokat legalább 6 fővel. Ha a számok nem jönnek ki, két diák osztozhat egy szerepkártyán, de meg kell egyezniük egy szavazatban.

• Nyomtasson ki annyi szerepkártyát (6 csoportonként), amennyire szükség van. Ezek a Tanári Útmutatóban találhatók az utasítás után.

• Ossza ki a „KINEK A JÓLÉTE?” munkalapot, amely tartalmazza a játék szabályait és a történetet, amelyet minden csoportnak hangosan el kell olvasnia.

• Magyaráza el a szabályokat, és állítson be időkorlátot a vitákhoz, hogy minden csoport körönként szavazhasson.

A játék célja, hogy a diákok megvitassák, hogy a gazdasági döntéseknek a közjó érdekében kell-e születniük (a játékban ezt az opciót képviseli, hogy a képletet a közösségnek adják). A központi kérdés az, hogy ki részesüljön előnyben egy új fejlesztésből (egy új gyógyszer képlete). Legalább három szereplőnek (családtag, vezérigazgató, egyetemi vezető) van motivációja arra, hogy a képlet eladására szavazzon a vállalatnak, mert egyénileg profitálnának belőle (az egyetemi vezető szerepe kicsit bonyolultabb, mivel az intézmény, és nem a személy profitálna közvetlenül). Az első körben (ahol minden játékos ismeri a szerepét a szavazás előtt) a legvalószínűbb eredmény 3:2 lesz a vállalat vagy a közösség javára.

1. kör:

1. Minden diák (vagy csapat) véletlenszerűen húz egy szerepkártyát, és titokban tartja.

2. A csoportok hangosan elolvassák a munkalapon található történetet.

3. Minden csoport megvitatja, mit kellene tenniük a tudósoknak.

4. Minden szerep kap egy szavazatot, és az eredményt feljegyzik a szerepkártyára.

5. A diákok felfedik szerepeiket, és megvitatják, mit jelent a döntés minden szerepre nézve.

Várható Eredmény:
A szavazás valószínűleg szoros lesz (pl. 3:2) a képlet eladása vagy a közösségnek adása között.

2. kör:

1. Mielőtt a diákok új szerepkártyákat húznának, hagyja, hogy újra megvitassák: Mit kellene tenniük a tudósoknak?

2. Minden diák újra szavaz, de ezúttal előre kiosztják a szerepeket.

3. Minden diák feljegyzi a szavazatát egy papírra, majd kiosztják a szerepeket, és a csoport megvitatja, mit jelent a döntés minden szerepre nézve.

4. Hagyja, hogy a csoportok összehasonlítsák az eredményeket mindkét körből. Gondolkodjanak el azon, hogy a döntések javultak-e mindenki számára, és hogyan befolyásolta a szerepek ismerete nélküli szavazás az eredményt.

Várható Eredmény:
A szerepek ismerete előtti szavazás valószínűleg több diákot ösztönöz a közjó választására, mivel figyelembe veszik a kevésbé kiváltságos szerep kockázatát. Megjegyzendő, hogy még azok a szerepek is, amelyek közvetlenül profitálnának a vállalat számára hozott döntésből (családtag, vezérigazgató), nem élnének rosszabb életkörülmények között, mint a képlet feltalálása előtt, ha a döntés a közösség javára születik. Jólétük szintje egyszerűen ugyanazon a tisztességes szinten maradna. Ezt a szempontot kiemelheted az osztályban következő megbeszélés során.

Osztálybeszélgetés és Reflexió:

1. Tettek-e a diákok más választásokat, amikor ismerték szerepüket? Miért?

2. Vezesse be a közjó fogalmát.

   A közjó olyan dolgot jelent, ami jó mindenki számára egy közösségben. Magában foglalja azokat a dolgokat, amelyek segítenek az embereknek jobb életet élni. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, mint például a megfizethető gyógyszerek súlyos betegségekre, egy példa a közjóra.

   Kérdezze meg a diákjait, hogy tudnak-e más példákat mondani. Ez lehet tiszta víz, biztonságos környékek és jó iskolák. Amikor a közjóra gondolunk, azt vizsgáljuk, hogyan segíthetnek cselekedeteink másokon, és hogyan tehetjük közösségünket jobbá és kellemesebbé. Arról szól, hogy együtt dolgozzunk annak érdekében, hogy mindenki megkapja, amire szüksége van ahhoz, hogy boldog és egészséges legyen.

3. Irányított kérdések:

   • Fizessen-e a közösség a gyógyszerért, ha azt egy cégnek adják el?

   • Meg kell-e akadályozniuk az egyetemeknek a kutatások eladását magáncégeknek?

   • Kötelezni kell-e a cégeket arra, hogy alapvető gyógyszereket alacsonyabb áron értékesítsenek?

ALAPVETŐ MUNKAVÁLLALÓI JOGOK

Ez a gyakorlat öt alapvető munkavállalói jogot magyaráz el néhány mondatban: egyesülési szabadság, kollektív tárgyalás, kényszermunka és gyermekmunka tilalma, valamint a megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban.

Készítse elő az osztálytermet azzal, hogy az öt sarkot az A-E betűkkel jelölöd. Ossza ki az „ALAPVETŐ MUNKAVÁLLALÓI JOGOK” című munkalapokat a tanulói munkafüzetből.

Bátorítsaa diákjaidat, hogy válasszanak egy munkavállalói jogot, azzal, hogy az adott sarokhoz mennek. Hagyja, hogy a diákok megvitassák a jogot együtt, és rajzoljanak táblákat hozzá. Használhatják a munkafüzet sablonjait, vagy rajzolhatnak azok nélkül. Ezenkívül minden diákcsoportot bátoríthat arra, hogy készítsenek egy rövid bemutatót a táblájukhoz. Ezután tartsanak egy galériasétát az osztályteremben, és vitassák meg, miért fontos mindegyik jog.

CSELEKVÉS

Ez a gyakorlat arra ösztönzi a diákokat, hogy szervezzenek egy különleges piacot az iskolában, ahol csak használt árukat cserélnek vagy minimális áron adnak-vesznek.

1. lépés: A mindennapi termékek megértése
Kezdjenekegy osztálybeszélgetéssel a mindennap használt dolgokról (pl. ruhák, játékok, könyvek, iskolai felszerelések). Ehhez kérdezze meg:

• Hol készülnek ezek a termékek?

• Milyenek a munkakörülmények azok számára, akik ezeket készítik?

• Mi történik, amikor már nincs szükségünk rájuk?

2. lépés: Használtcikk-piac szervezése
A diákok megtervezik és létrehozzák a különleges iskolai piacot, ahol csak használt tárgyakat cserélnek vagy nagyon alacsony áron adnak-vesznek. Döntsenek:

• Csak az osztályuknak szóljon a piac, vagy másoknak is nyitott legyen?

• Hol legyen a piac? (Pl. az osztályteremben)

• Milyen típusú tárgyakat lehet bevonni?

• Legyen-e árplafon vagy javítóállomás?

Ossza ki a „CSELEKVÉS” című munkalapot a tanulói munkafüzetből, hogy bevonja a diákokat, és bátorítsa őket, hogy rajzoljanak egy szórólapot az esemény reklámozására.

3. lépés: Egyéb megosztási és újrahasználási módok ötletelése
Kis csoportokban a diákok gondolkodjanak más módszereken, hogyan lehetne megosztani és újrahasználni dolgokat az iskolában és a közösségben.

Használják az ötletelés munkalapot, amely a tanulói munkafüzet része.