11. Fenntartható Fejlődési Célhoz: Fenntartható városok és közösségek

Tanári Útmutatóhoz

Ez az útmutató egy strukturált, mégis rugalmas keretet kínál a pedagógusoknak, amely tartalmaz háttérinformációkat, gyakorlati példákat és didaktikai stratégiákat. Minden feladat elvégezhető anélkül, hogy bármilyen előzetes ismeret szükséges lenne a témáról. A feladatok egymásra épülnek, de önállóan is elvégezhetők. Természetesen szükség szerint módosíthatod azokat. A moduláris szerkezet lehetővé teszi a rugalmas megvalósítást - az órák taníthatók egymás után vagy külön-külön, az időkorlátok és a diákok előzetes ismeretei alapján.

Ideális tantárgyi órákhoz vagy projektalapú tanuláshoz, és a hagyományos osztálytermi környezeten kívül is használható környezetvédelmi szakkörön vagy más foglalkozáson.

Történetet

Nézze meg a diákjaiddal együtt a rövid és tényalapú történetet az 11. Fenntartható Fejlődési Célról. Ha vannak olyan kifejezések, amelyek nem világosak, kérje meg a diákokat, hogy írják le az ismeretlen kifejezéseket és kérdéseket, hogy a táblatörténet megtekintése után meg lehessen őket magyarázni. A diákok kérdései további kutatásra és felfedezésre is lehetőséget adhatnak.

Nézzemeg újra a történetet, és használja a lejátszó szünet gombját, hogy megértse a kérdéseket. Használja a történetbe ágyazott interaktív gyakorlatokat. A három feladattípus - keresőjáték, impulzuskérdések és kvíz - lehetővé teszi a tartalom megvitatását, a megértés javítását és az SDG 11-ről szóló tudás elmélyítését.

Tanulói munkafüzet

A Történet megtekintése után elmélyítheti és gazdagíthatja a tanulási folyamatot a tanulói munkafüzet segítségével, amelyhez háttérinformációk, didaktikai megjegyzések és magyarázatok találhatók az egyes gyakorlatokhoz az "SDG 11 Gyakorlatok" című részben itt, a „Tanítási egység” fülön.

FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN

Ez egy összefoglaló tevékenység, amely segít a diákoknak összekapcsolni azt, amit tanultak, a történet tartalmával. A beszélgetés és a reflektálás révén újra áttekintik a kulcstémákat, megerősítik megértésüket, és felfedezik a történet üzenetének valós alkalmazásait.

Első foglalkozás:

Tekintse meg a diákjaiddal a rövid, tényszerű SDG 11 történetet. Vezessen egy kezdeti beszélgetést, és oldják meg a beépített interaktív feladatokat.

A történet első megtekintése előtt adjon a diákoknak egy hallgatási feladatot: "Mit tanulsz a történetben? Esetleg kiegészítve: "Emlékezz legalább három dologra."

Ezután kérje meg a diákokat, hogy írják le a történetet az alábbi kérdésekkel:

• Mi történt a történetben?

• Mi keltette fel az érdeklődésedet, és miért?

• Miért fontos, hogy a közösségünk befogadó/biztonságos/ellenálló/fenntartható legyen?

Második foglalkozás:

Dolgozzanak (tovább) a munkalapokon.

Ossza ki a "FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN" munkalapokat a tanulói munkafüzetből, hogy bevond a diákokat az SDG 11 történet tartalmába.

FEDEZZÜK FEL A KÖRNYÉKÜNKET

Ez a gyakorlat a csapatmunkát, a kritikus gondolkodást és a problémamegoldást segíti elő. Ehhez bontsa az osztályt három csoportra: Lakhatás, Közlekedés és Zöld területek. Minden csoport a saját kulcsterületére összpontosít, és megvizsgálja, hogy a közösségük mennyire elégíti ki a lakosok igényeit.

Bátorítsa a tanulókat, hogy a témájukat a tanulói munkafüzetben található kutatási jelentés sablonjában megadott irányító kérdések megbeszélésével és ötleteléssel dolgozzák fel. Ha a tanulók nehezen találnak példákat, segítsen nekik elképzelni, hogy mi lehet igaz mások számára a közösségükben, például idősek, gyerekek vagy fogyatékossággal élők számára.

Ossza ki a tanulói munkafüzetéből a „FEDEZZÜK FEL A KÖRNYÉKÜNKET” című munkalapot.

VÁROSTERVEZÉS: KÜLÖNBÖZŐ IGÉNYEK ÉS LEHETSÉGES PROBLÉMÁK

Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a tanulók megértsék, hogy egy fenntartható város vagy közösség létrehozása összetett feladat, és fontos figyelembe venni az emberek eltérő igényeit és vágyait.

• Az 1. rész az alapvető fizikai, társas és lelki emberi szükségletek elemzésére és átgondolására összpontosít, amelyeket különböző módon elégítenek ki az emberi településeken.

• A 2. rész azt mutatja be, hogy milyen lehetséges konfliktusok merülhetnek fel, például a befogadás, biztonság, ellenállóképesség és fenntarthatóság terén.

1. rész: Különböző igények és vágyak
A tanulók különböző karaktereket játszanak el, hogy felfedezzék, hogyan lehet a különböző szükségleteket és igényeket (pl. fizikai, szociális és pszichológiai) különbözőképpen kielégíteni egy közösségben.

Előkészítés:

1. Csoportok kialakítása: Bontsa az osztályt négy munkacsoportra. Minden csoport egy-egy karakter szerepét fogja átvenni, akik a közösségben élnek.

2. Karakterkártyák: Ossza ki a karakterkártyákat minden csoportnak (a tanulói munkafüzetben található „VÁROSTERVEZÉS: KÜLÖNBÖZŐ IGÉNYEK ÉS LEHETSÉGES KONFLIKTUSOK” munkalapon). Használhatják a megadott kártyákat, vagy a tanulók készíthetnek saját karaktereket. Ha saját karaktereket hoznak létre, kérje meg őket, hogy hasonló információkat adjanak meg, mint a munkafüzetben lévő mintakártyákon, és akár további részletekkel is egyedivé tehetik karaktereiket.

3. Közösségi környezet: Azt javasoljuk, hogy a karakterek egy kitalált közösségben vagy városban éljenek, amely lehet hasonló ahhoz a közösséghez, ahol az iskola található. A valós példák elkerülésétől azt reméljük, hogy a tanulók eredményesebben tudnak alkotó módon gondolkodni. A Tanulási Világ más gyakorlatai majd jobban figyelembe veszik a helyi kontextust.

Ossza ki a karakterkártyákat, és mutassa be a következő forgatókönyvet:

"Képzeljetek el egy közösséget/várost, ahol ___ [töltsd ki a megfelelő lakosságszámot] lakosa van. Mindegyikőtök karaktere ennek a közösségnek a tagja. Hogyan élnek? Mi a fontos számukra a közösségben? Dolgozzátok ki a karaktereteket a kártyán található információk és az alábbi kérdések megválaszolása alapján:

• Hogyan közlekedik a karaktered a közösségben?
  Vannak olyan helyek, ahova a karakterednek rendszeresen el kell mennie? Vannak olyan helyek, ahova a karaktered rendszeresen szeretne elmenni? Milyen közlekedési eszközöket használna a karaktered? Hogyan kellene a közösség közlekedési feltételeinek megfelelniük, hogy a karaktered számára ideálisak legyenek?

• Mi nehezítheti meg, hogy a karaktered eljusson bizonyos helyekre vagy részt vegyen eseményeken?
  Mi okozhat nehézséget abban, hogy a karaktered elérje azokat a helyeket, ahova el kell mennie? És mi a helyzet azokkal a helyekkel, ahova el szeretne menni? Szüksége lenne a karakterednek pénzre, hogy beléphessen ezekre a helyekre?

• Milyen gyakran van szüksége a karakterednek áramra?
  Hol van szüksége a karakterednek áramra a közösségben? Fontos-e a karaktered számára, hogy az internet elérhető legyen bárhol a közösségben?

• Mi kell ahhoz, hogy a karaktered biztonságban érezze magát?
  Vannak olyan területek, ahol a karakterednek támogatásra van szüksége ahhoz, hogy biztonságban érezze magát? Érinti-e a karakteredet a klímaváltozás negatív hatása (például hőhullámok)?

Miután a tanulók kidolgozták a karakterüket és csoportban megvitatták a fenti kérdéseket, kérje meg őket, hogy fogalmazzanak meg négy követelést, amelyeket a közösség tervezéséért/módosításáért felelős személyeknek címeznek. Ezenkívül kérje meg őket, hogy különítsék el a szükségleteiket (ezek nélkülözhetetlenek a karakterük számára, és a közösségnek biztosítania kell őket) és az igényeiket (ezek nem létfontosságúak, de jó lenne, ha a közösség biztosítaná őket).

Tartsanak egy rövid szünetet az 1. és a 2. rész között. Kérje meg a tanulókat, hogy adják vissza a karakterkártyáikat, és találjon ki egy módot, hogy jelezze a megváltozott szerepkört: már nem a lakosok szerepében vannak, hanem a közösségi tervezési tanács tagjai lettek (például csukják be a szemüket, vagy gyűljenek össze a terem egy bizonyos sarkában az új utasításokhoz). Természetesen az utasításokat módosíthatja (például kihagyhatja a kategorizálást, vagy kötelezővé teheti, illetve további kéréseket is hozzáadhat).

2. rész: Közösségi tervezési tanács

A gyakorlat második részében a tanulók a karakterek képviseletéből átlépnek a közösségi tervezési tanács tagjaivá. Tanácstagként különböző kérdéseket vitatnak meg, figyelembe veszik az 1. részben azonosított igényeket és vágyakat, és döntéseket hoznak a különböző kérésekről. A cél az, hogy a tanulók megértsék a várostervezés összetettségét, miközben egyensúlyt teremtenek a különböző érdekek között.

A döntéseket lehetőség szerint konszenzussal kell meghozni, de ha szükséges, többségi szavazással is dönthetnek. Minden tanulónak egy szavazata van, és ha páros számú résztvevő van, választhatnak egy tanácselnököt, aki szavazategyenlőség esetén döntő szavazatot adhat. Az elnök bemutathatja a három kérdést a tanácsnak, vagy ezt Ön is megteheti.

Bevezetés a 2. részhez:

„Üdvözlöm a közösségi tervezési tanács tagjait ezen az ülésen! Ma döntéseket fogunk hozni a közösségünkről. Mindegyikőtöknek egy szavazata van a felmerülő kérdésekben, és a döntéseket többségi szavazással hozzuk meg. A mai ülésen egy általános kérdésről és három konkrét kérésről kell döntenünk.

Mint tudjátok, megkértünk néhány közösségi tagot, hogy osszák meg velünk a követeléseiket, amelyeket itt láthattok (mutass rá a táblára). Ne felejtsétek el figyelembe venni ezeket, amikor a következő három kérésről beszélünk.”

• Általános kérdés: „Szeretnénk kategorizálni ezeket a követeléseket? Három lehetőségünk van:

• Egyáltalán nem kategorizáljuk őket.

• Két oszlopba rendezzük: a „szükségletek” balra, az „igények” jobbra kerülnek.

• Kategóriák szerint rendezzük őket, például: mobilitás, befogadás, energia, biztonság és általános kérdések.”

• Szavazzunk, majd ennek megfelelően rendezzük a követeléseket – vagy hagyjuk őket rendezetlenül.

Kérés A:
„Közösségünk híres történelmi piacteréről, amelynek közepén egy szökőkút található. Ez a szökőkút fontos nemzeti kulturális örökségünk része, és a turisták szeretnek aprópénzt dobálni bele, hogy az szerencsét hozzon nekik. Azonban a szökőkút csak lépcsőkön keresztül érhető el, így például kerekesszékkel közlekedők nem férhetnek hozzá. Érkezett egy kérés, hogy építsünk egy rámpát, hogy mindenki hozzáférhessen. De ezzel a műemlék elveszítheti eredeti formáját, és talán már nem tekintik kulturális örökségnek. Ez vajon kevesebb turistát eredményezne? Hogyan döntsünk? Építsük meg a rámpát, vagy hagyjuk úgy, ahogy van? Beszéljük meg, majd szavazzunk!”

Kérés B:
„A közösségünk északi részén, a tömegközlekedési csomópont mellett található egy közösségi kávézó, amelyet önkéntesek működtetnek, és csak napi hat órán át van nyitva. Az árak nagyon alacsonyak, és bárki eltölthet itt időt anélkül, hogy vásárolna valamit. A közösség tulajdonában van az épület, és nem számítunk fel bérleti díjat. Most egy befektető ajánlatot tett, hogy egy elegáns éttermet nyitna az épületben, valószínűleg magas árakkal. A befektető magas bérleti díjat fizetne, és talán meg is venné az épületet. Hogyan válaszoljunk? Tartsuk meg a közösségi kávézót, vagy fogadjuk el a befektető ajánlatát? Beszéljük meg, majd szavazzunk!”

Kérés C:
„Egy közösségünkben dolgozó, de egy közeli faluban élő személy azt szeretné, ha új autóutat építenénk, amely megkönnyítené és gyorsabbá tenné a munkába járást. Jelenleg csak egy kerékpárút található ott, ahol az új út lenne, és az út egy játszótér mellett haladna el. Hogyan döntsünk? Beszéljük meg, majd szavazzunk!”

A vita során moderálja a beszélgetést, biztosítsa, hogy mindenki szót kapjon, és emlékeztesse őket az 1. részben megfogalmazott szükségletek és igények figyelembevételére. Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon is, hogy az igényeket fontosabbnak tartják-e, mint a szükségleteket – vagy fordítva. Természetesen a tanulók egyedi megoldásokkal is előállhatnak.

TANULÁS PÉLDAKÉPEKTŐL

Ebben a gyakorlatban a tanulók felfedezik, hogyan tesznek európai városok lépéseket a fenntarthatóság felé, díjnyertes példák tanulmányozásával. Az Európai Zöld Főváros (EGC) és az Európai Zöld Levél (EGL) díjazottak legjobb gyakorlatait kutatva a tanulók bepillanthatnak az innovatív környezeti megoldásokba és várostervezési stratégiákba. Ez a tevékenység ösztönzi a valós alkalmazásokról való kritikus gondolkodást, segítve a tanulókat abban, hogy megértsék, hogyan lehet a fenntartható kezdeményezéseket saját közösségükhöz igazítani. Csoportmunkán és beszélgetéseken keresztül megtanulják, hogy az együttműködés, a kutatás és a tájékozott döntéshozatal milyen fontos a zöldebb, élhetőbb városok létrehozásában.

Az Európai Bizottság minden évben két zöld várost díjaz az Európai Unióban. Azok a városok, amelyeknek lakossága meghaladja a 100000 főt, jelentkezhetnek az Európai Zöld Főváros (EGC) díjra. A kisebb városok, amelyek lakossága 20000 és 99000 fő között van, az Európai Zöld Levél (EGL) díjra pályázhatnak.

A díjak a zöldebb, fenntarthatóbb város felé való átmenetet jutalmazzák. A győztes kiválasztásakor hét környezeti területet vesznek figyelembe:

• Levegőminőség

• Vízgazdálkodás

• Biodiverzitás, zöldterületek és fenntartható földhasználat

• Hulladék és körforgásos gazdaság

• Zajszennyezés

• Klímaváltozás mérséklése

• Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

További információ itt található: https://environment.ec.europa.eu/topics/urban-environment/european-green-capital-award_en

Javaslat a gyakorlat lebonyolításához:

Válassza ki az EGC-t vagy az EGL-t az iskola helyszínének megfelelően. Ha a tanulók inkább nagyobb városokat ismernek (~100000 lakos), válassza az EGC-t, ha a kisebb városok relevánsabbak számukra, válassza az EGL-t.

Ossza a tanulókat tetszőleges létszámú csoportokra, és kérjemeg őket, hogy keressék meg a díjazott példamutató városok legjobb gyakorlatait. A fókusz lehet kizárólag a győzteseken, de a döntősöket is bevonhatják. Javasoljuk, hogy a legfrissebb győzteseket válasszák, mivel ezek valószínűleg modernebb megoldásokat képviselnek. Esetleg választhatnak olyan városokat is, amelyek közelebb vannak a tanulókhoz, vagy amelyek hasonló körülményekkel és kihívásokkal szembesülnek, mint a saját környezetük. A győztesek és a döntősök listája itt található: https://environment.ec.europa.eu/topics/urban-environment/european-green-capital-award/winning-cities_en

Ossza ki a tanulói munkafüzetből a „TANULÁS PÉLDAKÉPEKTŐL” című munkalapot.

Kérje meg a munkacsoportokat, hogy mutassák be egymásnak a posztereiket, majd minden bemutató végén vitassák meg, hogy a legjobb gyakorlatokat hogyan lehetne alkalmazni a helyi környezetükben.

CSELEKVÉS

Ebben a gyakorlatban a tanulók elemzik és újragondolják a helyi környezetüket, miközben mélyebben megértik a városi tér és a közösségi tervezés működését. Valódi térképekkel dolgozva először értékelik a jelenlegi térhasználatot, majd elképzelik, hogyan lehetne javítani az elérhetőséget, a társas interakciókat és a fenntarthatóságot. Ez a gyakorlati tevékenység térbeli tudatosságot, kritikus gondolkodást és együttműködésen alapuló problémamegoldást ösztönöz. A beszélgetések és kreatív javaslatok során a tanulók elgondolkodnak azon, hogy a közterek hogyan befolyásolják mindennapi életüket, és felfedezik, hogyan támogathatják a pozitív változásokat a közösségükben.

Előkészületek:
Nyomtasson ki madártávlatból készült, szürkeárnyalatos térképeket a helyi város vagy közösség különböző részeiről. Minden munkacsoport kapjon egy-egy térképet. Ha lehetséges, válasszon egymáshoz kapcsolódó területeket, hogy a térképeket a végén össze lehessen illeszteni, így átfogóbb képet kapjatok a közösségről. Határozza meg, hány munkacsoport lesz, és biztosítsa, hogy minden csoport egyedi városrészt kapjon.

1. rész: A jelenlegi helyzet elemzése

Adjon minden csoportnak egy térképet és a tanulói munkafüzetből a „CSELEKVÉS” című munkalapot. Biztosítson színes tollakat/filctollakat vagy szövegkiemelőket a különböző területek megjelöléséhez.

• Kérje meg a tanulókat, hogy elemezzék a kijelölt területüket, és jelöljék meg a térképen a különböző típusú tereket.

• Adj egyszerű utasítást, például: „Nézzük meg, mennyi hely érhető el számotokra a közösségetekben. Dolgozzatok együtt, és színezzétek ki a térképeteket a munkalapon található kérdések megválaszolásával.”

2. rész: Csoportos beszélgetés

Kérje meg a csoportokat, hogy tűzzék ki a kész térképeiket a táblára.

Beszéljék meg a megjelölt különböző tereket, különös figyelmet fordítva a zöldterületekre és a közösségi terekre.

Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a következő kérdéseken:

• „Szerintetek elegendőek a rendelkezésre álló terek?”

• „Több vagy kevesebb teret vártál?”

3. rész: Egy jobb közösség elképzelése

Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan javítanák a jelenlegi helyzetet. Kezdhetik egy általános osztálybeszélgetéssel vagy kisebb beszélgetőcsoportos (úgynevezett „buzz group”) beszélgetésekkel.

Kérje meg a tanulókat, hogy rajzolják le a javítási ötleteiket egy új rétegre (színes papírra vagy átlátszó fóliára), és helyezzék azt a térképük fölé. Kérje meg őket, hogy az egységesség érdekében használják ugyanazokat a színkódokat.

Vezetett beszélgetéshez használja az alábbi kérdéseket:

• Milyen tereket szeretnétek megváltoztatni? Hogyan és miért?

• Vannak olyan helyek, amelyeket nem szabad megváltoztatni? Miért?

• Hogyan emelhetitek fel a hangotokat, és hogyan oszthatjátok meg az ötleteiteket a közösséggel?

Állítsák ki a javított térképeket az eredetiek mellett, és osztályszinten vitassák meg a javasolt változtatásokat. Bátorítsa a tanulókat, hogy gondolkodjanak el valós cselekvési lehetőségeken, amelyekkel támogathatják ezeket a fejlesztéseket.