13. Fenntartható Fejlődési Cél: Fellépés az éghajlatváltozás ellen

Tanári Útmutatóhoz

Ez az útmutató egy strukturált, mégis rugalmas keretet kínál a pedagógusoknak, amely tartalmaz háttérinformációkat, gyakorlati példákat és didaktikai stratégiákat. Minden feladat elvégezhető anélkül, hogy bármilyen előzetes ismeret szükséges lenne a témáról. A feladatok egymásra épülnek, de önállóan is elvégezhetők. Természetesen szükség szerint módosíthatod azokat. A moduláris szerkezet lehetővé teszi a rugalmas megvalósítást - az órák taníthatók egymás után vagy külön-külön, az időkorlátok és a diákok előzetes ismeretei alapján.

Ideális tantárgyi órákhoz vagy projektalapú tanuláshoz, és a hagyományos osztálytermi környezeten kívül is használható környezetvédelmi szakkörön vagy más foglalkozáson.

Történetet

Nézze meg a diákjaiddal együtt a rövid és tényalapú történetet az 13. Fenntartható Fejlődési Célról. Ha vannak olyan kifejezések, amelyek nem világosak, kérje meg a diákokat, hogy írják le az ismeretlen kifejezéseket és kérdéseket, hogy a táblatörténet megtekintése után meg lehessen őket magyarázni. A diákok kérdései további kutatásra és felfedezésre is lehetőséget adhatnak.

Nézzemeg újra a történetet, és használja a lejátszó szünet gombját, hogy megértse a kérdéseket. Használja a történetbe ágyazott interaktív gyakorlatokat. A három feladattípus - keresőjáték, impulzuskérdések és kvíz - lehetővé teszi a tartalom megvitatását, a megértés javítását és az SDG 13-ről szóló tudás elmélyítését.

Tanulói munkafüzet

A Történet megtekintése után elmélyítheti és gazdagíthatja a tanulási folyamatot a tanulói munkafüzet segítségével, amelyhez háttérinformációk, didaktikai megjegyzések és magyarázatok találhatók az egyes gyakorlatokhoz az "SDG 13 Gyakorlatok" című részben itt, a „Tanítási egység” fülön.

FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN

Ez egy összefoglaló tevékenység, amely segít a diákoknak összekapcsolni azt, amit tanultak, a történet tartalmával. A beszélgetés és a reflektálás révén újra áttekintik a kulcstémákat, megerősítik megértésüket, és felfedezik a történet üzenetének valós alkalmazásait.

Első foglalkozás:

Tekintse meg a diákjaiddal a rövid, tényszerű SDG 13 történetet. Vezessen egy kezdeti beszélgetést, és oldják meg a beépített interaktív feladatokat.

A történet első megtekintése előtt adjon a diákoknak egy hallgatási feladatot: "Mit tanulsz a történetben?" Esetleg kiegészítve: "Emlékezz legalább három dologra."

Ezután kérje meg a diákokat, hogy írják le a történetet az alábbi kérdésekkel:

• Mi történt a történetben?

• Mi keltette fel az érdeklődésedet, és miért?

• Miért fontos a klímavédelmi cselekvés?

Második foglalkozás:

Dolgozzanak (tovább) a munkalapokon.

Ossza ki a "FELFEDEZÉS A TÖRTÉNETBEN" munkalapokat a tanulói munkafüzetből, hogy bevond a diákokat az SDG 13 történet tartalmába.

Tipp: A történet a legtöbb megoldást megadja. Az éghajlatváltozásról szóló gondolattérképhez a megoldás: A7, B1, C5, D8, E4, F6, G2 és H3.
A klímavédelmi cselekvés típusairól szóló munkalap megoldása:

• M (Enyhítés) = növényi alapú étrend fogyasztása hús helyett, törvények alkotása a szénerőművek leállítására, napenergia használata olaj helyett.

• A (Alkalmazkodás) = házak viharállóvá tétele, rétek létrehozása, ahol az esővíz beszivároghat a talajba, és hűvös közterületek kialakítása a nyárra.

KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK

Ez a szórakoztató és interaktív tevékenység segít a tanulóknak megérteni az éghajlatváltozás hatásait azáltal, hogy valódi helyszínekről készült „előtte” és „utána” képeket párosítanak, amelyeket környezeti változások érintettek. Fejleszti a megfigyelési, földrajzi és empátia készségeket, miközben ösztönzi a globális éghajlatváltozási hatásokról szóló beszélgetéseket.

Cél: Segíteni a tanulókat abban, hogy felismerjék, hogyan változik a környezet az éghajlatváltozás hatására egy memóriajáték stílusú párosító játék segítségével.

Nyomtassa ki a memóriakártyákat és az utasításokat a „KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK” című munkafüzet oldaláról. Készítsen elegendő készletet minden kis csoport számára (2–3 fős csoportokban).

A csoportokban a tanulók memóriajátékot játszanak a kinyomtatott kártyákkal. Párosítják az „előtte” és „utána” képeket, amelyek környezeti változásokat mutatnak.

Miután minden csoport megtalálta a párokat, vezessen egy rövid osztálybeszélgetést:

• Mit vettetek észre a képeken?

• Mit gondoltok, mi történt a két kép között?

• Meg tudjátok találni ezeket a helyeket egy világtérképen?

• Mit éreztek ezekkel a változásokkal kapcsolatban?

• Gondoljátok, hogy hasonló események történhetnek más helyeken is?

• Láttatok vagy hallottatok hasonló dolgokról a hírekben vagy a saját életetekben?

Háttérinformációk tanároknak (megoldások):
Minden kép forrása: https://climate.nasa.gov/images-of-change

Banglades
Rekordot döntő esőzések 2022 májusában és júniusában súlyos áradásokhoz vezettek Bangladesben. Az áradások házakat mostak el, mezőgazdasági területeket árasztottak el, és embereket kényszerítettek magasabb területekre vagy vészhelyzeti menedékhelyekre. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala humanitárius válságként írta le a helyzetet. A képek Banglades északkeleti részét és Indiát mutatják az áradások előtt és alatt. A májusi képen a Brahmaputra több csatornán keresztül folyt, de június végére az áradás megemelte a vízszintet, és egyetlen széles csatornát alkotott. A kék területek a kép alsó közepén alacsonyan fekvő területek áradását jelzik.

Banglades, 2022. május 8.

Banglades, 2022. június 22.

Cerro Prieto tározó (Mexikó)
Az elmúlt évek tartós aszálya veszélyesen alacsony vízszintet eredményezett a Cerro Prieto tározóban, amely Mexikó északi részén, Nuevo León államban található. 2022. július 7-én a tározó kapacitásának mindössze 0,5 %-át érte el, amely a legalacsonyabb szint volt az 1980-as években történő megépítése óta. A tározó Monterrey fővárost és a környező régiót látja el vízzel ipari, mezőgazdasági és magáncélokra.

Cerro Prieto tározó (Mexikó), 2015. július 20.

Cerro Prieto tározó (Mexikó), 2022. július 7.

Észak-Kalifornia (USA)
Ezek a képek Észak-Kalifornia egy részét mutatják a Kincade-tűz előtt és alatt, amely 2019. október 23. és november 6. között közel 31 500 hektárt égetett ki (ez akkora, mint 31 500 focipálya vagy New York városának fele). Az evakuációs zónák teljes városokat érintettek, mint például Geyserville, Healdsburg és Windsor, valamint Santa Rosa északi részét. Körülbelül két évvel korábban több mint 40 000 hektár égett le egy közeli területen erdőtüzek miatt.

Észak-Kalifornia (USA), 2019. október 22.

Észak-Kalifornia (USA), 2019. október 27.

Észak-Európa (Hollandia, Dánia, Svédország, Németország, Lengyelország)
A 2018-as kép Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország egyes részeit mutatja egy elhúzódó hőhullám után, amely a normálisan zöld területeket barnává változtatta. Összehasonlításképpen, a 2017-es kép ugyanazt a régiót mutatja körülbelül egy évvel korábban. Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a régió nagy része mindössze egy hónap alatt barnult meg, miközben több ország rekordhőmérsékleteket és alacsony csapadékmennyiséget regisztrált.

Észak-Európa (Hollandia, Dánia, Svédország, Németország, Lengyelország), 2017. július 19.

Észak-Európa (Hollandia, Dánia, Svédország, Németország, Lengyelország), 2018. július 24.

Pakisztán
Ezek a képek Pakisztán dél-középső részét mutatják a szélsőséges monszunesők előtt és után, amelyek 2022 augusztusában széles körű áradásokat okoztak. Az áradásokat, amelyeket az ENSZ „példátlan klímakatasztrófának” nevezett, az országban márciusban és áprilisban tapasztalt intenzív hőség és aszály előzte meg. Az ENSZ szerint ezek az áradások több mint 1 100 ember és több mint 700 000 állat halálát okozták, valamint súlyos károkat okoztak utakban és hidakban.

Pakisztán, 2022. augusztus 4.

Pakisztán, 2022. augusztus 28.

Peyto-gleccser (Kanada)
A tudósok világszerte 47 gleccsert használnak a hegyi gleccserek állapotának megfigyelésére. A kanadai Banff Nemzeti Parkban található Peyto-gleccser egy ilyen referencia-gleccser, amelyet 1968 óta folyamatosan mérnek. A Peyto-gleccser az elmúlt 50 évben tömegének körülbelül 70 \%-át veszítette el. Ezek a képek a Peyto és a környező gleccserek jégveszteségét mutatják az elmúlt 22 évben. Mindkét kép ugyanabban az évszakban készült.

Peyto-gleccser (Kanada), 1999. augusztus 24.

Peyto-gleccser (Kanada), 2021. augusztus 12.

Dél-Európa (Portugália, Spanyolország)
Az Ibériai-félszigeten 2021 novemberétől legalább 2022 februárjáig tartó aszály jelentős hatással volt a régió tavaira. Ezek a képek az Alto Rabagao tározót és egy kisebb tavat mutatják, mindkettő Észak-Portugáliában, az aszály előtt és után.

Dél-Európa (Portugália, Spanyolország), 2021. március 6.

Dél-Európa (Portugália, Spanyolország), 2022. február 5.

GLOBÁLIS KLÍMAIGAZSÁGOSSÁG

Ez a csoportos tevékenység segít a tanulóknak felfedezni a klímaigazságosság fogalmát – hogy kinek kellene nagyobb felelősséget vállalnia a bolygó védelméért. Egyszerű adatkártyák segítségével összehasonlítják a világ régióit gazdagságuk, kibocsátásuk és népességük alapján, majd közösen eldöntik, hogy kinek kellene többet tennie az éghajlatváltozás megállítása érdekében, és miért.

Az éghajlatváltozás globális kihívás. Szinte minden ország ígéretet tett arra, hogy klímavédelmi intézkedéseket tesz. Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 1992-es szerződése, a 3.1-es cikk kimondja

„A Részes Feleknek védeniük kell a klímarendszert az emberiség jelenlegi és jövőbeli generációinak érdekében, az egyenlőség alapján, figyelembe véve közös, de eltérő felelősségeiket és képességeiket. Ennek megfelelően a fejlett országoknak kell vezető szerepet vállalniuk az éghajlatváltozás és annak kedvezőtlen hatásai elleni küzdelemben.”

Kezdje azzal, hogy elmondja a tanulóknak:
„Az éghajlatváltozás mindenkit érint, de nem minden ország egyformán felelős, vagy egyformán képes cselekedni. Néhány ország gazdagabb, néhány többet szennyez, és néhány nagyobb népességgel rendelkezik. Hogyan oszthatjuk el tehát igazságosan a felelősséget?”

Ezt a részt az ENSZ klímaegyezményéből (egyszerűsítve) el is olvashatja vagy elmagyarázhatja:
„Minden országnak segítenie kell a klíma védelmében, de a gazdag országok, amelyek többet szennyeznek, többet kell, hogy tegyenek, mint mások.”

A játék: lépésről lépésre

Az anyagok, amelyek a munkafüzet részei:

• Egy készlet 5 régiós kártya minden csoport számára (a kártyák lefelé fordítva).

• Egy sablon az 5 kategóriatáblázattal (az 1. fordulóhoz).

• Egy felelősségi rangsor táblázat (a 2. fordulóhoz).

Ossza fel az osztályt 5 fős csoportokra. (Ha a létszám nem jön ki, néhány tanuló párosan dolgozhat, és megoszthat egy kártyát.) Ezután egyszerű szavakkal magyarázza el az alábbi öt kategóriát (olvassa fel őket):

1. Népesség:
   Hány ember él ebben a régióban.

2. Kibocsátás:
   Mennyi szennyezést (üvegházhatású gázokat) termel a régió.

3. Kibocsátás személyenként:
   Mennyi szennyezést okoz egy ember átlagosan.

4. Jólét:
   Mennyire gazdag az egész régió.

5. Jólét személyenként:
   Mennyire gazdag egy ember átlagosan.

1. forduló: A régiók összehasonlítása
Felolvasandó vagy kiosztandó utasítások:
„Mindannyian vegyetek egy kártyát, de tartsátok a kártya elejét rejtve a többiek elől. Egy ember választ egy kategóriát, és megmondja a számát. Mindenki más olvassa fel a számát ugyanabból a kategóriából. Ezután csoportként rangsoroljátok a számokat a legnagyobbtól a legkisebbig. Tegyétek ezt mind az öt kategóriára, és töltsétek ki a táblázatokat.”

A forduló után: Ellenőrizze, hogy a csoportok helyesen rangsorolták-e az adatokat. Röviden beszéljen a jelentésükről, például:
„Észak-Amerikának magasabb az egy főre jutó kibocsátása, mint Afrikának. Mit jelent ez? Igazságos ez?”

2. forduló: Kinek kellene többet tennie?
Ossza ki a Felelősségi Táblázatot.

Felolvasandó vagy kiosztandó utasítások:
„Most gondolkodjatok el a nagy kérdésen: Kinek kellene többet tennie az éghajlatváltozás megállítása érdekében, és miért? Használjátok a táblázataitokat segítségként. Beszéljétek meg:

• Mely számok a legfontosabbak?

• Ki szennyez többet?

• Ki gazdagabb, és megengedheti magának, hogy többet segítsen?

Készítsetek egy új listát: Rangsoroljátok a régiókat a leginkább felelőstől a legkevésbé felelősig a klímavédelmi akciók szempontjából.”

3. forduló: Megosztás és reflektálás
Beszélgetés az osztályban:

• Milyen rangsorokat készített a csoportotok?

• Hasonlók vagy különbözők voltak-e más csoportokéhoz képest?

• Van-e több igazságos módja a döntésnek?

• 
  
  

  • Egy igazságos megoldás az „Ability to Pay Principle” (Fizetési Képesség Elve) szerint nemcsak a Jólét táblázatot használná (Ázsiával az élen), hanem a Jólét személyenként táblázatot is (Észak-Amerikával az élen). Ez figyelembe veszi, hogy azok, akik hatalmas erőforrásokkal rendelkeznek, nagyobb felelősséget kell, hogy érezzenek, mivel az összesített jólét nagyon egyenlőtlenül osztható el.

  • Egy igazságos megoldás az „Polluter Pays Principle” (Szennyező Fizet Elve) szerint különösen az egy főre jutó kibocsátásokat vizsgálná.

  • A „Beneficiary Pays Principle” (Haszonélvező Fizet Elve) valószínűleg szintén figyelembe venné a Jólét személyenként táblázatot.

Minden igazságos megoldás ugyanazokat a régiókat sorolja különböző felelősségi szintekre (többről kevesebbre): Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Dél- és Közép-Amerika, Afrika. Ez figyelembe veszi, hogy igazságosnak tűnik minden ember számára körülbelül ugyanannyi kibocsátást és/vagy jólétet biztosítani. Az olyan javaslatok, amelyek csak az összesített kibocsátásokat vagy a teljes népességet veszik figyelembe (mindkét esetben Ázsia kerülne az élre), nem tűnnek igazságosnak, mivel azt jelentenék, hogy (átlagosan gazdagabb) személyek Észak-Amerikában és Európában (akik valószínűleg több kibocsátást okoztak és/vagy profitáltak belőlük) többet bocsáthatnának ki, mint mások.

FORDULÓPONTOK ÉS GENERÁCIÓK KÖZÖTTI IGAZSÁGOSSÁG

Ez a tevékenység bemutatja, hogy mi azok a klíma fordulópontok, és miért fontos a generációk közötti igazságosság az éghajlatváltozással kapcsolatban. A tanulók részt vesznek egy vízkísérletben, amely megmutatja, hogyan épülnek fel fokozatosan a kis cselekedetek nagy, visszafordíthatatlan változásokká – és hogy a mai döntések hogyan befolyásolják a jövő generációit.

A klíma fordulópontokat küszöbérték-jelenség jellemzi. Hosszú ideig stabilnak tűnnek, de egy adott hőmérsékleti küszöbnél hirtelen átfordulhatnak egy új állapotba. Egy példa a lehetséges Amazonas-esőerdő pusztulása, ahol a globális légkör-bioszféra szén-cseréjének körülbelül 25%-a zajlik. Ha az Amazonas átalakul egy szárazabb körülményekhez alkalmazkodó szezonális erdővé, szén-dioxid-megkötő funkciója jelentősen lecsökken.

Ezt a kísérletet úgy készítheti elő, hogy szemlélteti, hogyan működnek a fordulópontok az éghajlati rendszerben és hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a különböző generációkat.

Szükséges anyagok:

• 1 doboz (pl. cipősdoboz)

• 1 átlátszó műanyag palack (pl. 0,75 literes)

• 1 tölcsér

• 1 pingponglabda (vagy hasonlóan lebegő tárgy)

• 3 pohár vízzel töltve (kb. 200 ml mindegyik)

• Víz a palack előzetes feltöltéséhez (kb. 300 ml)

Előkészület az óra előtt:

1. Doboz beállítása:

   • Vágjon lyukat a doboz fedelébe és illessze be a tölcsért.

   • Helyezze a palackot a dobozba a tölcsér alá (úgy, hogy a tanulók ne lássák, amikor töltik).

   • Helyezze a pingponglabdát a tölcsérbe. Úsznia kell, amikor a víz eléri a tölcsért.

2. Töltse előre a palackot kb. 300 ml vízzel.

   • A víz összmennyisége (palack + 3 pohár) olyan mértékű túlcsordulást kell okozzon, hogy a labda úszni kezdjen – de csak az utolsó tanuló öntése után.

   • A kísérlet bemutatása:
     „Egy kísérletet fogunk végezni, hogy megértsünk valami fontosat a klímatudományban: a fordulópontokat. Ezek a természet részei, mint az Amazonas esőerdő vagy az Északi-sark fagyott talaja, amelyek segítenek a szennyezés elnyelésében. De ha túl sokat károsodnak, hirtelen abbahagyhatják a működést. Ha ez megtörténik, nincs visszaút – akárcsak egy túlcsorduló palack esetében.
     A kísérletünkben:

     • A palack egy klímaelnyelő – szennyeződést szív fel (mint az esőerdő).

     • A víz az üvegházhatású gázok szennyezése.

     • A lebegő labda jelzi a fordulópont elérését – a klímaelnyelő már nem működik.

     • A tölcsér segít lassan önteni a vizet, és mivel nem látjuk a palackot, pontosan nem tudjuk, mikor következik be a fordulópont – akárcsak a valós életben."

1. lépés: A generációk bemutatása
Kérje meg három tanulót, hogy álljanak az osztály elé. Mondja ezt: „Mindenki képvisel egy generációt:

• Az első diák = Nagyszülők generációja

• A második diák = Szülők generációja

• A harmadik diák = A ti generációtok (ma)”

Győződjön meg róla, hogy egyikük sem láthat a dobozba.

2. lépés: A kísérlet elindítása
Menjen végig a következő forgatókönyvön szünetekkel és cselekvésekkel:

1. Első generáció (Nagyszülők)

   • „Mit tettek az emberek a múltban, ami szennyezést okozott? (Szénfűtés, repülés, autóvezetés ...)"

   • A tanulók válasza után: „Igen, üvegházhatású gázokat bocsátottak ki.”

   • Kérje meg az első tanulót, hogy öntse bele az összes vizet a tölcsérbe.

   • „Mi történt? Még semmi. Az elnyelő még működik.”

2. Második generáció (Szülők)

   • „Mi a helyzet a szüleitek generációjával? Abbahagyták az olaj és a gáz használatát?"

   • Tanulók: „Nem, továbbra is szennyeztek.”

   • Kérje meg a második tanulót, hogy öntse be a legtöbb vizet (de ne okozzon túlcsordulást).

   • „Még rendben van – de közeledünk.”

3. Harmadik generáció (Ti)

   • „Most a ti sorotok. Mi történik, ha a ti generációtok is kibocsát üvegházhatású gázokat?"

   • Kérje meg a harmadik tanulót, hogy öntse bele a vizet.

   • A palack túlcsordul, és a labda lebeg!

   • „Na ne. Elértük a fordulópontot.”

Osztálybeszélgetés
Vezesse az osztályt abban, hogy visszatekintsenek arra, amit láttak. Irányítsa a beszélgetést a következő kérdésekkel:

• Mi történt?
  „A palack nem tudott több vizet tartani. A labda lebegett, ami azt jelenti, hogy elérkeztünk a fordulóponthoz. Az elnyelő már nem működik.”

• Miért történt ez?
  „Mert mindhárom generáció vizet adott hozzá. A harmadik csak éppen utolsónak jött.”

• Igazságos volt, hogy a harmadik generációnak szembe kellett néznie a következményekkel?
  „Nem. Nem ők okozták egyedül. De nekik kellett kezelniük a helyzetet.”

• Elkerülhető lett volna ez?
  „Igen. Ha az előző generációk kevesebb vizet öntöttek volna bele (kevesebb üvegházhatású gázt bocsátottak volna ki), elkerülhettük volna a fordulópontot.”

Befejezés összefoglalással:
„Így működik az éghajlatváltozás. Az üvegházhatású gázok idővel felhalmozódnak. Nem mindig tudjuk pontosan, mikor borul fel a klíma, de tudjuk, hogy a kockázat annál nagyobb, minél többet szennyezünk. Ezért fontos a korai cselekvés. Még ha nem is látjuk azonnal a károkat. Ezt nevezik óvintézkedési elvnek. Most kell cselekednünk a jövő védelme érdekében.”

Kérdések a diákoknak:
„Mit tehetünk most, hogy ne adjunk hozzá annyi vizet (szennyezést) a rendszerhez?”

Hagyja, hogy a tanulók javaslatokat tegyenek (kevesebb autózás, megújuló energia használata, újrahasznosítás, éghajlatváltozásról beszélgetés stb.)

CSELEKVÉS

Ez a gyakorlat azt célozza, hogy felismerjük a cselekvési lehetőségeket és terveket készítsünk a helyi szintű klímavédelmi akciók előmozdítására. A tanulókat arra ösztönözzük, hogy alkossanak, készítsenek táblákat vagy plakátokat, hogy hallatni tudják a hangjukat és más embereket is bevonnak a tevékenységbe.

Használhatja a „CSELEKVÉS” sablont a tanulók munkafüzetéből, vagy oszthat ki más anyagokat, mint például színes papírlapokat, amelyekből plakátok és táblák készíthetők.